Mire alkalmas a napkollektor?
Hazánk éghajlati adottsági mellett egy család éves használati-melegvíz fogyasztásának körülbelül 70 %-a állítható elő ingyen, napkollektoros rendszer segítségével.
A napkollektor meghatározása
A napkollektor a Nap hőjét hasznosító berendezés, amely a napsugarakból kinyert hő segítségével állít elő használati- vagy fűtésrásegítésre alkalmazható meleg vizet.
A napkollektor működése
A napkollektor tulajdonképpen egy hőcsapda, amely az alábbi elven működik:
A napfény bejut a napkollektorba és elnyelődik benne, miközben hője felmelegíti a napkollektor csöveiben keringő folyadékot (a speciális szigetelésnek köszönhetően az elnyelt hő kijutni már nem tud a napkollektorból).
A felmelegített folyadékot egy szivattyú keringeti a napkollektor csöveiben, így szállítja el a hőt egy hőcserélőig. A folyadék hője a hőcserélőn keresztül átadódik a tartály vizének, felmelegítve azt.
Amennyiben – pl. borús időben vagy télen – nem melegszik fel eléggé a víz, kiegészítő fűtést kell alkalmazni (pl. elektromos fűtőbetét, gáz-, villany-, vagy vegyestüzelésű kazán). A napkollektor működtetése ilyen esetben is költségtakarékosabb, hiszen a napkollektor által előmelegített vizet a kívánt hőfokra melegíteni már kevesebb energiafelhasználást igényel.
A napkollektor rendszer teljesen automatikusan üzemel, a vezérlőelektronika szabályozza működését az egyedileg beállított paraméterek alapján.
Napkollektoros rendszerek hazánkban
A Magyarországon üzemelő napkollektoros rendszereket elsősorban használati meleg víz előállításra, fűtésrásegítésre és medence fűtésre alkalmazzák. Külföldön már vannak olyan napkollektoros rendszerek is, amelyek képesek eltárolni a nyár folyamán felmelegített vizet az épület alatt lévő hatalmas méretű tartályokban, és télen ennek hőjét használják fel a fűtésre.
Mivel hazánkban a nyári és a téli napsütéses órák száma között jelentős eltérés van, így a napkollektoros rendszerek tervezése nem könnyű feladat. Ha nyárra méretezik a rendszert, akkor télen nem termel elegendő meleg vizet a rendszer, ha télre méretezik, akkor egyrészt nagyon nagy és drága rendszert kellene telepíteni, másrészt nyáron gondok adódnának a rengeteg melegvíz felhasználáásával, ami ha nem történik meg, akkor a rendszer túlhevül…
Magyarországon olyan rendszereket érdemes telepíteni, amik elegendő meleg vizet képesek termelni az év legnagyobb részében, és rendelkeznek kiegészítő fűtési lehetőséggel, ami rossz időben rápótol a kollektorok termelésére. Ilyen módon lehetséges egy háztartás éves használati melegvíz szükségletének megtermeléséhez felhasznált energia 70-75%-ának megtakarítása.
Síkkollektor:
Ez az elsőként kifejlesztett napkollektor típus, amelynek szerkezete gyakorlatilag egy jó hőszigeteléssel rendelkező, üveggel lefedett dobozból és a benne elhelyezett, hosszú csőkígyóból áll. Utóbbi úgy van elhelyezve, hogy az üvegen át beengedett napsugárzás révén keletkezett hő minél jobban elnyelődjön a cső falaiban, és át tudja azt adni a benne keringetett folyadéknak.
Vákuumcsöves napkollektor: A vákuumcsöves napkollektor típus egy közös gyűjtőegységbe dugott, különálló üvegcsövekből áll, amelyek mindegyikében van belül még egy üvegcső az abba beépített, hőt elvezetni képes fűtőcsővel. A külső és belső üvegcső közti térben vákuum van.
A korszerű vákuumcsöves napkollektoroknál ez a két üvegcső valójában egy: a termosz betétjéhez hasonló duplafalú cső, aminek falai közt vákuum van. Ez a kialakítás jobb, mivel a két cső közötti rész tökéletesen zárt, nincsen tömítés, és amíg az üveg el nem törik, addig a vákuum nem szűnhet meg.
A külső beengedi, a belső csőfal pedig elnyeli a sugárzást, hővé alakítva azt. Napjainkban a vákuumcsöves napkollektornak két típusa használatos; a HEAT-PIPE és az U-csöves rendszerű napkollektor.
HEAT-PIPE rendszerű napkollektor: A vákuumcső belsejében elhelyezkedő fűtőcső önálló egységet képez. Belsejében alkoholos folyadék van, ami hő hatására elpárolog. Ez a fűtőcsőben felszálló pára szállítja el a napkollektor gyűjtőegységébe, a keletkezett hőt és ott átadja a rendszerben keringetett glykolos folyadéknak, ami elviszi a hőt a használati melegvíz tartály hőcserélőjébe.
Kaphatok-e állami, vagy EU-s támogatást napkollektor telepítéséhez?
Napkollektor rendszerek telepítéséhez igényelhető támogatásokról itt olvashat: napkollektor pályázat Konkrét esetben készséggel állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére, s koordináljuk számukra a pályázatírást.
Milyen napkollektoros rendszerre van szükségem?
Mindenekelőtt a napkollektoros rendszer révén elérni kívánt célokat, igényeket kell meghatározni, ennek függvénye a méretezés. A napkollektor által termelt meleg vizet használhatjuk:
-használati melegvíz (fürdés, mosogatás, stb.)
-fűtésrásegítés
-úszómedence fűtése
Ha meghatároztuk, hogy mire szeretnénk a napkollektor által termelt meleg vizet használni, azzal meghatároztuk azt is, hogy mikor mennyi és hány fokos meleg vízre van szükségünk.
Figyelembe kell venni, hogy hazánkban a nyári-téli napsütéses órák között jelentős különbség van. Ha úgy méreteznénk egy napkollektor rendszert, hogy az nagy mennyiségű meleg vizet állítson elő télen, az hatalmas problémát jelentene nyáron, mivel fűtés híján nem lehetne mit kezdeni ennyi meleg vízzel és a rendszer állandóan felforrna. Nemcsak hamar tönkremenne, hanem ráadásul egy ilyen napkollektor rendszer igen sokba is kerülne.
Minden esetben az igényekhez legjobban illeszkedő, mind műszaki, mind pedig gazdaságossági szempontból optimális megoldást kell megtalálni. Egy napkollektoros rendszer ideális működéséhez az alábbi 3 tényező elengedhetetlenül szükséges:
1. A napkollektoros rendszer szakszerű tervezése, méretezése és kivitelezése.
2. Jó minőségű napkollektorok és kiegészítők alkalmazása.
3. A telepített napkollektoros rendszer egyedi igények szerint testre szabott beállítása, programozása.
©2022 Eurosolar-Plus Kft